Blog categories

Comments

Molnár Kriszti és Árpád Attila beszámolója segít megsejteni az első révfalui ministránstábor hangulatát.

Van egy hely, ahol az elrontott süteményből lesz a világ legfinomabb rácsos linzere, ahol a nagyfiú felemeli a kicsit a medencében, hogy ő is betalálhasson a vízilabdakapuba és a Győr-révfalui Szentháromság Plébánia ministránsainak háromemeletes gúláját fényképezi a zalaegerszegi csúszdapark fürdőközönsége.

Természetesen, csak mesebeli helyeken történhet meg ilyesmi, például a zalai dombok közt megbújó festői falucskában, Pusztaszentlászlón, egy ministráns táborban.

Kaposi Gábor atya és a vendéglátó család kedves meghívására tizenhét gyermek és öt kísérő felnőtt tölthetett együtt egy boldog és önfeledt hetet 2019. júliusának utolsó hetében.

Lehetett hűvösben ping-pongozni, csocsózni, billiárdozni vagy társasozni, nagy melegben hatalmasakat ugrálni a medencébe (volt, akinek ruhástól is sikerült), csónakázni a tóban, vég nélkül pecázni (a hét végére a cicák sem kértek már halat), ádáz focimeccseken küzdeni (végül ki is nyert?) és vicces sorversenyen részt venni (állítólag még mindig találnak kósza söralátéteket a falu focipályájának környékén). Ettünk hideg dinnyét a fűben, és friss gofrit nutellával, tejszínhabbal és egy pici kakaóporral a tetején. Esténként, miután mindenki kényelmesen elhelyezkedett indult a kertmozi.

Reggelente apró templom várt bennünket szentmisére. Délelőttönként Gábor atya tanította a fiúkat, majd játékos versenyfeladatok során meg is mutathatta a három csapat ki mit tud. Az Ikhtüsz csapata egyszerűen nem tudott hibázni, ők lettek az elsők, az Oltári Srácok, akik a templomban az ászok, lettek a másodikak és a Szentháromság Team, rájuk nincsen rím, kapta a bronzérmet a pénteki eredményhirdetésen.

A kicsi szívekben sok-sok hála van most a meseszép élményekért, a vidám nevetésekért. Nagyobb szívekben pedig a beszélgetésekért szülőségről, családról, házasságról, a gyermekeinkről, a plébániáról – ahová nagyon jó tartozni -, a Jóisten megannyi ajándékáról.

Köszönet a vendéglátó családnak és Gábor atyának, a gyermekeknek és a családjaiknak a nagylelkű és támogató összefogásért. Hála a Jóistennek az együtt töltött idő lehetőségéért.

Képek: Fűke Géza

div#stuning-header .dfd-stuning-header-bg-container {background-image: url(https://trinitasgyor.hu/wp-content/uploads/2018/03/29542786_206030176837939_8156962091451429642_n.jpg);background-size: cover;background-position: center center;background-attachment: fixed;background-repeat: no-repeat;}#stuning-header div.page-title-inner {min-height: 550px;}div#stuning-header .dfd-stuning-header-bg-container.dfd_stun_header_vertical_parallax {-webkit-transform: -webkit-translate3d(0,0,0) !important;-moz-transform: -moz-translate3d(0,0,0) !important;-ms-transform: -ms-translate3d(0,0,0) !important;-o-transform: -o-translate3d(0,0,0) !important;transform: translate3d(0,0,0) !important;}